Felsorolni is nehéz, mennyi mindennel foglalkozik Nagy Károly, az ozsdolai gazdák egyesületének kezdeményezője, vezetője és a Kézdi Szövetkezet elnöke. Miután illedelmesen bemutatkozik nekünk az 5 éves Regina, és a 3 éves Dorka Mária, elkezdünk egy kicsit beszélgetni, és két óra múlva fejezzük be.

Károly, és felesége, Izabella tíz éve foglalkoznak gazdálkodással. Károly ötgyermekes család legifjabb sarja, mindig is volt tehenük. Úgy mondták, ekkora családban a tehén kamra.

Izabella városi leánynak született, a családja nyolcadikos korában, a rendszerváltás után költözött vissza Ozsdolára Kézdivásárhelyről. De azért a tej neked is a véredben van! – nevet Károly a feleségére.

Az elején még sajtot is csináltam, tanfolyamon tanultam – mondja Izabella.

Jó tehén legyen az a borjúcska

Tíz éve házasok és gazdálkodnak közösen. Ma már tizenöt tehenük és öt borjúcskájuk van. Lujza, Virág és a többiek tejkontrollban vannak, azt szeretnék gazdáik, ha idővel tízre, de jó minőségűre csökkenthetnék a számukat.

Nagy Károly Ozsdolán született és nőtt fel. A 41 éves férfi ambíciózus embernek vallja magát. Kalandos életút vezetett addig, hogy megalapította az ozsdolai egyesületet és a szövetkezetben is oroszlánrészt vállalt: tizedikes korában abbahagyta a gimnáziumot, hogy Magyarországon dolgozhasson bátyjaival.

Estiben leérettségizett, látogatás nélkülin elvégezte a bákói testnevelési egyetemet, „nagy tervem volt, hogy tornatanár legyek. Emellett erdészeti technikusi diplomát is szerzett. Gazdálkodó, sofőr, focirajongó, az ozsdolai sport mozgatórúgója, két kislány édesapja.

Annyiból már meg lehet élni, olvasták a múltkori Tarkában. Nyaralni sem voltak már évek, s ha kevesebb lenne, az állatokat könnyebben másra lehetne bízni, teljesülhetne végre az álmuk.

A jó tehén sok és minőségi tejet ad, emellett jámbor is, nem kell hozzá rúgásgátló – tudjuk meg. A jámborságért tenni is kell, például azt, hogy az első borjadzás után muszáj fejőgéppel fejni, különben örökké tiltakozni fog ellene az állat.

Elkel a segítség

A borjakat maguknak nevelik, a jobb ünőkből törzskönyves tehén, a bikaborjak némelyike pedig bécsi szelet lesz a család asztalán. Ellátjuk a családot hússal, tejjel és most már termékkel is – mondja Károly.

Tizenöt tehénnel sok a gond, elkel a segítség. Délelőttönként Miki, egy falubeli jár besegíteni. Fél hatkor érkezik, a pajtában a teheneknek megaljaz, és előkészíti a fejést, hogy hat órakor már Károllyal együtt fejjenek. Hétkor a csarnokban a tej, közben Izuka reggelit készít, majd amikor Miki elment a tehenekkel a legelőre, a tejes edényeket is elmossa.

Károly a mosogatáskor már a hivatalban van, ahol alapvetően sofőrként dolgozik, de ő a sportfelelős, foci alelnök, sportbázis kezelő a sportcsarnoknál, és amikor kell, munkavédelmis, katasztrófavédelmis, traktorista és eszkavátoros.

Dac- és tejszövetség

A sajátja mellé két éve többszáz tehéntartó gazda baját is a nyakába vette a Nagy család. És úgy tűnik, jól tette, mert egy éven belül, a tejkvóta megszűnése után kivonult a környékről a Covalact multinacionális cég, mely addig felvásárolta a helyi gazdák tejét, és sokan arra ébredtek, nincs mit kezdeniük napi 500 liter tejjel.

2014-ben egyesületet alapítottak, majd a Kézdi Szövetkezetnek alapító tagjai lettek. A Kézdi Szövetkezet úgy alakult, meséli Károly, hogy a Covalact megszorító intézkedéseivel szemben a gazdák tiltakozásképp ellocsoltak a prefektúra épülete előtt vagy ezer liter tejet. Érkeztek a politikusok a kampányban, köztük Fejér László Ödön, akkori képviselő is.

– Mondtuk nekik, ne csak a szavazatunkért jöjjenek, álljanak mellénk. Szöget üthetett a fejébe a dolog, mert el kezdett szervezkedni. Megkereste a gazdákat, egyesületeket, míg összeálltunk kilencen: a megyei tanács keretében működő AgroSic Egyesület, a 41 gazdát számláló ozsdolai egyesület és hét, más községbeli gazda. Azok is mind a falujukban egyesületi vezetők, akik később behozták az egyesületüket is a szövetkezetbe – meséli Károly.

Azóta a Kézdi Szövetkezet gyűjti be a felsőháromszéki gazdáktól a tejet, és viszi a Keresztúri Szövetkezet által működtetett feldolgozóba, amíg meg nem alakul a saját, Kézdivásárhelyre tervezett gyárjuk. A csarnok már megvan, csak gépekre kell pályázni hozzá.

Az egyesület haszna akkor mutatkozott meg igazán, amikor a szövetkezetbe lépéskor tehenenként hatszáz lejt kellett kifizetni a törzstőke létrehozásához. „Az a bácsika, nénike honnan vegyen elő annyi pénzt egyszerre?" Megoldották az egyesület legelők után járó, terület alapú támogatásokból szerzett pénzéből.

A másik haszon, hogy nem annyira kiszolgáltatottak. A multi 80 banit adott a tejért, s nyáron a fölöslegért 50-et, most meg 1 lejt ad a szövetkezet. Ha tiszta a tej, akár 1,2 lejre is feltornázhatja a gazda az árát.

Vetnek reád, ha elnök vagy

A szövetkezetnek úgy lett elnöke Károly, hogy megbeszélte a polgármesterrel, adjon egy területet a székhelynek, a pályázatoknál a vidéki székhely pontot érhet. A polgármester felajánlotta, a gazdák megszavazták, s „Nálatok van a székhely, akkor te leszel az elnök" alapon vezetőnek is megválasztották Károlyt. Négyszáz gazdával tárgyalt azon a tavaszon.

Nem könnyű elnöknek lenni, aztán meglátod, hogy „vetnek reád" – figyelmeztették a kézdialmásiak, akik az ozsdolai egyesületet mentorálták.

„Pedig amikor elfogyott alakuláskor az egyesület pénze, én nem koldultam, sokszor a saját zsebemből tettem be".

Neked könnyű, te elnök vagy – megkapta már sokszor. Pedig mitől könnyebb, se alkalmazott, se semmi, csak akkor hívják, ha baj van. Érdekes az ember, azt nem veszi észre, ha több a tejpénz, de ha kevesebb, akkor rögtön szól a telefon – mondja Izabella.

„Mindig a közösséget néztem, mert közösen minden könnyebb. Amit az egyik nem tud, tudja a másik. Ezt a családban tanultam meg, mindig segítettük a testvéreimmel egymást. Szobrot nem fognak állítani, de azért, hogy segítesz, a Jóisten nem ver meg" – fogalmaz a férfi.

Az irigységet kellene a székelyből kinevelni

Nem akarnak a Keresztúri és a Szépvízi tejfeldolgozóknak konkurenciát termelni. – Ha ott van egy kétszázezer eurós gép, ami bevált, akkor nem kell nekünk is még egyet venni. Vegyünk olyat, ami még nincs. Megnézték a piacot, és UHT-s tejre, tejszínre, cukrászipari termékekre lenne kereslet, az készülne a kézdivásárhelyi gyárban.

Ezt a mentalitást kellene követni nem csak a tejjel, hanem a hússal s minden más termékkel is – mondja Nagy Károly.

fotók: Rend Orsolya